A Cofidis Hitel Monitor kutatásában megkérdezettek 12%-a tervez hitelt felvenni a következő 12 hónapban, ami 5 százalékponttal több, mint a 2021 augusztusában mért adat. Mindez azért is érdekes, mert a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kamata egyaránt jelentős emelkedést mutat, vagyis egyre kevésbé éri meg hitelt felvenni.
Nem kell megijedni: az 5 éven belül gyermeket vállaló fiatal házasok számára a futamidő végéig 0%-os kamatozású marad a babaváró hitel, akár felvették már, akár ezután fogják felvenni a kölcsönt, és jelen állás szerint a tartozáselengedés és a törlesztésfelfüggesztés szabályai sem változnak. A kamattámogatást fizető állam és az 5 éven túl is gyermektelen hitelfelevők számára azonban egyre jobban fáj a kamatkörnyezet emelkedése, a kamattámogatás (amit utóbbiaknak vissza kell fizetniük) ugyanis az 5 éves állampapírpiaci hozamokat követi, most éppen meredeken felfelé. A kormány friss döntése e terhen enyhít valamelyest az április 29-e után igényelt hitelek esetében, ismét a bankok kárára, ahogy ezt a kamatstopnál is látjuk.
Kis késés után a személyi kölcsönöket is utolérte az infláció elleni jegybanki küzdelemmel magyarázható kamatemelkedés, de még nem olyan drasztikus formában, mint a lakáshiteleket. Az, ami tavaly ilyenkor 10,9% volt az aktuálisan elérhető legjobb banki személyikölcsön-ajánlatok átlagában, az most 12,1%, ami pedig 7,8% volt, az most 10,0%. Egy 3 millió forintos személyi kölcsön teljes visszafizetendő összege nagyjából 180 ezer forinttal nőtt egy év alatt, és mivel további drágulás várható, érdemes mielőbb hitelt felvennie annak, aki ezt tervezi. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A háború kitörése ellenére a lakossági bankszámlák és betétek egyenlege rekord mértékben, 868 milliárd forinttal hízott februárban, miközben a forgalomban lévő készpénzállomány is 242 milliárd forinttal gyarapodott. A háború első hatásainál sokkal nagyobb szerepe lehetett a választások előtti családi szja-visszatérítésnek és 13. havi nyugdíjnak, amelyek felhasználás előtt mintegy 600, illetve 370 milliárd forinttal gyarapították a lakossági bankszámlákat és a készpénzállományt. Hiteloldalon a fogyasztási hiteleknél látszódik némi lassulás, a lakáshitelezés azonban tovább dübörög: immár a hitelkihelyezések 33%-át adják az új lakások, a Zöld Otthon Program részesedése 29%-ra kúszott fel. Utóbbi folytatásáról és esetleges szigorításáról hamarosan a Monetáris Tanács dönthet.
Fordulat történt év elején a személyi kölcsönöknél: a lakáshitelek után ezeknél is megindult a drágulás a kamatkörnyezet emelkedése hatására. A kisebb összegű kölcsönöknél több mint 2 százalékpontos, a nagyobb összegűeknél több mint 1 százalékpontos emelkedést látunk azóta. A teljes visszafizetendő összegben mindez már több tízezer forintos emelkedést jelent. Több banki forrásunk is tart a fogyasztás idei lefékeződésétől, ami negatívan hathat erre a hitelpiaci szegmensre, ugyanakkor óvatossá teheti a piacvesztéstől tartó bankokat a túl gyors kamatemelésekkel szemben. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A háztartások hiteltartozása 15%-kal, a vállalatoké 11%-kal nőtt tavaly Magyarországon, előbbi a törlesztési moratórium nélkül közel 10% lett volna. A lakossági hiteltartozások növekedését tekintve 2021-ben első helyen végeztünk az EU-ban, a vállalatiban pedig a harmadik helyen, de a hitel/GDP mutatónk még messze alatta van az EU-s átlagnak - állapította meg friss Hitelezési folyamatok kiadványában az MNB. Érdekesség, hogy az új lakáshitelek közel egyharmadát már az új lakásra felvett hitelek adják a legfeljebb 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programnak köszönhetően, és ahogy tegnap mi is írtunk róla, a kamatkörnyezet emelkedése néhány hónap késleltetéssel jelenik meg az új hitelek kamatában.
Ahhoz képest, hogy már a hitelekbe is átgyűrűzött a kamatemelkedés hatása, erős hitelkereslettel találkoztak januárban is a magyar bankok a jegybank friss adatai alapján. Különösen a lakáshitelek szárnyaltak, ezek között rég látott arányt képviseltek az új építésű ingatlanok, persze részben a kedvezményes Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Miközben az ötéves kamatperiódusú lakáshiteleket már 6% feletti átlagkamattal vették fel a háztartások, a bankbetétek is megmozdultak: nyolc év után először átlépte a 2%-ot a forintbetétek átlagkamata.
A kamatemelés eddig jórészt elkerülte a személyi kölcsönöket, februárban azonban bepótolták a bankok az elmaradást. 8 banknál is drágábban lehet elérni a személyi hiteleket februártól, a kamatemelés mértéke átlagosan 2,35%, de akadt olyan bank is, amelynél 4,99 százalékkal emelkedtek a költségek egy hónap alatt – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.
Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.
Valódi digitális fordulatról még nem beszélhetünk a személyi hitelezésben, de vannak a közeljövőbeli átállásra utaló biztató jelek – állapítják meg az InfoStarton megjelent szakmai anyagukban az MNB szakértői. A járvány mellett a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel megjelenése is lendületet adott a folyamatnak.
Sokáig úgy tűnt, hogy a lakáshitelekkel ellentétben nem éri el a kamatkörnyezet emelkedése a személyi kölcsönöket, ezeket ugyanis jellemzően nem referenciakamathoz kötik a hitelezők, a digitalizáció által is fűtött piaci verseny pedig lefelé nyomja a kamatokat. A már felvett hiteleknél továbbra sincs baj a piacon már korábban elterjedt fixált kamatok miatt, az új hitelek esetében azonban már megtörténtek az első kamatemelések a banki ajánlatokban.
2022 egyik nagy kérdése, mekkora lassulást vagy visszaesést hoz az emelkedő kamatkörnyezet a magyar hitelpiacon, egyelőre azonban ennek jelei nem látszódnak a hitelfelvételi statisztikákon. A Zöld Otthon Program az első igazi hónapjában még lefelé szorította a lakáshitelek átlagkamatát, erős hónapot zártak a fogyasztási és a céges hitelek, a moratórium kivezetése pedig lassította a hiteltartozások növekedését, miközben a betéteknél alig látható valami a kamatok emelkedéséből. Az MNB friss, novemberi adataiból szemezgettünk.
Az MNB mától ismételten lehetővé tette a Magyar Cetelem Banknak a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) forgalmazását, mert immár megfelel a konstrukció pályázati feltételeknek. A bank ugyanis lehetővé tette a teljeskörű online ügyintézést a hitelfelvevők számára - közölte a felügyelet.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
Megtörtént, amire már hónapok óta számítani lehetett: az elmúlt hetekben tömegével érvényesítették a magyar bankok a jegybanki szigorítások hatását hitelajánlataikban, jelentősen megemelve az újonnan felvehető lakáscélú hiteleik kamatát is. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Hiába várta meg sok költöző a Zöld Otthon Program hiteleinek októberi megérkezését, szeptemberben is rekordközeli összegben vettek fel lakáshitelt a magyar háztartások. A személyi kölcsönök piaca már a járvány előtti csúcsához közelített, a vállalati hitelezés viszont nem volt túl izmos az ősz első hónapjában. A betétek kamata a vállalatoknál jobban, a lakosságnál viszont alig mozdult eddig a jegybanki kamatemelések hatására, az új lakáshitelek kamata pedig nagyjából egyharmadrészt „követte” még csak le a kamatemeléseket.
Egyelőre nem látható érdemi kamatemelkedés a személyi kölcsönök piacán, így – a tavalyi THM-plafon időszakát nem számítva – rekordalacsony költséggel lehet ilyen hitelhez jutni ma is Magyarországon. A jelenség legfontosabb oka az lehet, hogy még messze jár a bankok többsége a járvány előtti kihelyezési csúcstól, és nem akarnak a drágítással piacot veszteni. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével összegyűjtöttük a legjobb banki ajánlatokat.
Lassuló, de még mindig erőteljes lakossági hitelfelvételt és az év legnagyobb vállalati hitelfelvételét hozta augusztus a magyar bankoknál. A jegybanki kamatemelések hatására drágulnak a lakáshitelek, de a bankok még csak kis részben érvényesítették a kamatkörnyezet emelkedését az ügyfélhitelek kamatában – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Kis mértékben, de már a betéti kamatoknál is mozgolódást látni.
Méltánytalan a hitelkártya- és folyószámlahitelek kamatát a személyi kölcsönök kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő – reagált a kormányrendeletre a Magyar Bankszövetség.
Rossz esetben elodázza, jó esetben mérsékli is a koronavírus-válság miatt várható fizetésképtelenségi hullámot a törlesztési moratórium legújabban (október 31-éig általánosan, június 30-áig célzottan) bejelentett meghosszabbítása. Különösen a személyi kölcsönnel rendelkezők egy részénél lehet probléma a törlesztés újraindításából, hiszen az érintettek eddig a jövedelmüknek ezt a részét főleg fogyasztásra költhették, és sokan már a hitel felvételekor túlvállalták magukat. A háztartások 90 napon túl késedelmes banki hitelállománya egyelőre mélyponton van, de sajnos várhatóan már nem sokáig.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Ennél alacsonyabb nem lehet.
One-részesedését cserélte le.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
